Általánosságban vett relatív álomlátási sebesség kiszámítása - vagymi.

Pozythron második törvénye: ha az álmot, mint fizikai testet vesszük, sebességét az álom relatív idejének valóságban eltöltött idejének hányadosával számoljuk ki.

Hogy bővítsük az álmunk phyzikai valóságosságának vékony hártyáját, állapítsuk meg annak sebességét. Newton óta tudjuk, hogy minden test mozog, a nyugalmi állapot csak a belső térben létezik, de amiben vagyunk az valójában relatíve állandó sebességgel mozog. Erre a legjobb példa a Föld mozgása. Ha kicsipici anyabolygónk hirtelen megállna, akkor a mi nyugalomban lévő testünk hirtelen menne tovább, mert menne tovább előre bizony a tehetetlenség törvénye végett. Ha ennél egyszerűbb példát akarunk venni, akkor üljünk be egy kocsiba, menjünk 60 km/h-val, aztán vegyünk egy hirtelen kanyart az autogépjárművel - persze maradjunk az úton, nehogy szétszaladjon a ménes.

Most, hogy vázoltam a tehetetlenség fizikai törvényszerűségét térjünk vissza a bejegyzés első mondatára. Mindenki szokott álmot látni - aki nem az vagy vak, vagy csökött a fantáziája (az utóbbi egyéni szoc.problem). A látáshoz ingerelni kell a szemfenéken lévő ideget, hogy aztán az jelet küldve eljusson az agyba. Ahhoz, hogy ezt az ideget ingereljük, kellenek (ICIPICI) fotonok. A fotonok kettős természetét figyelembe véve lehetnek hullámok és lehetnek testek. És mivel éjszaka általában sötétben vagyunk, és csukva van a szemünk ezért vegyük most úgy, mintha hullámként lennének jelen. Ezek a hullámok, frekvenciák megpendítik szívünk húrjait, és láss csodát, máris álmodsz valami szépet - tündérmese kicsiknek. 

Afene, megint elkalandoztam. Tehát az álmok sebességének meghatározását akarom közölni. Egy átlagos ember alvásciklusa másfél óra. Ez a maximum, ami az osztóban szerepelhet. Tehát az v=s/t képletünkből (s=út, t=idő, v=sebesség) az idő megvan. Az s meghatározását egy kis filmes technikával való számítással elérhetjük. Az álmok olyanok, mint a filmek, melyek képkockából állnak. 24 képkocka ad ki egy másodpercet. Így egyfajta "nem feltétlenül időbeli" sort kaphatunk A pontból B pontba.

Az álmoknak tehát a relatív idejét meg kell becsülnük. Erre példa: azt álmodtam, hogy elmentem egy moziba, megnéztem egy 2 órás filmet, majd elmentem a haverokkal kocsmába, éjfélre visszaértem a koliba, de a portás néni nem akart beengedni. Ennek az álomnak az idejét körülbelül 6 órára saccolnám. Ha ezt a fenti példa alapján át akarom váltani képkockába, akkor 6x3600x24 ami pontosan 518 400 képkocka. Aki szereti az átváltást, az átválthatja "kiloképkockává" ezres osztóval.

Tehát megvan az útunk, megvan az időnk, már csak el kell végezni a műveletet, és kész is az eredmény: 518,4/1,5=315,6 kiloképkocka/óra

Köszönöm a fáradságot Istennek - kinek neve Jehova -, na meg a figyelmet mindnekinek.