Csend.

F�jdalom, m�gis �des, ahogy n�zek el�re, messze a semmis�gbe, honnan a hangok csak j�nnek, j�nnek el�rhetetlen�l, s halnak el f�lemben…

Csend.

F�jdalom, m�g is �desen n�znek r�m a hangok, pedig �n a messzes�get kutatom, honnan j�nnek… N�zem a s�ket zongorist�t, hogy cs�b�t ily csod�san �des hangokat el� az elhangolt zongora �regrozsd�s h�rjaib�l, sz�r�gta kalap�csaib�l…

Kopognak, mintha ajt� el�tt �lln�nak, s hozn�k az elszomor�t� h�rt… Kopognak, kopognak egyre csak fel�m l�pdelnek, furakodnak be f�lembe, b�n�tanak meg az ifj� hangok az �reg zongor�b�l. Kopognak, de meg-meg torpannak, pedig h�roml�bon j�rnak… K�zelednek, m�gis oly t�vol vannak. Bennem vannak, k�zben szf�r�k ereje csendes�ti el morajukat.

Csend.

F�jdalom, m�gis �des, ahogy n�zek h�tra, messze a mindenbe, ahova a hangok visznek, visznek, de oly el�rhetetlen. �br�ndok �tja volt mind az, hova visznek, s ahogy elhalnak �k, f�lem meghal, l�tezni nem k�v�n… S ahogy l�bukat megvetik a m�l� id� folyam�n, nyugov�ra t�r lelkem. Mit alkottam, tov�bb �lek benne, s ha h�rom percre is, t�volba sz�ll� hangok h�t�n lovagolva �ledek �jra ebben.

�n leszek az agg zongora, �regrozsd�s h�rjaim, sz�r�gta kalap�csaim engedelmeskednek a s�ket zongorist�nak, ki csak n�z a t�volba, kezei robotk�nt dolgoznak s…

Csend.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s